A német lakosság nagymértékben feldolgozott élelmiszerek (ultra-processed foods, UPF) formájában fogyasztja el a kalóriabevitelének 46%-át. Keresztmetszeti és kohorszvizsgálatok összefüggést sejtetnek az ilyen élel­miszerek fogyasztása és az elhízás, a cukorbaj, a rák, a kardiovaszkuláris betegségek, a depresszió között. A kóroki tényezők között számításba jön az ételek nagy energiasűrűsége, a megváltozott ételmátrix, a kiegyensú­lyozatlan tápanyag-összetétel, a nagy glykaemiás index, az adalékanyagok okozta ártalom, a feldolgozással és a csomagolással összefüggő szennye­ződés. További erőfeszítésekre van szükség, hogy megérthessük a lehetsé­ges mechanizmusok kóroki szerepét és kidolgozhassuk az UPF kockázatot tükröző definícióját.

Egy 117.000 egészségügyi dolgozó bevonásával végzett megfigyeléses vizsgálat eredményei szerint a magasabb növényi zsiradéktartalmú táplálék fogyasztása csökkenti a stroke kockázatát.

A gyermekkori rák túlélői felnőttkorukban hajlamosabbak nem megfelelően táplálkozni, ami fokozza a krónikus betegségek előfordulásának esélyét.

Nagy metaanalízis igazolja, hogy az ω-3-zsírsavak magasabb vérszintje mérsékelten csökkenti a halálos szívinfarktus kockázatát. Egy randomizált vizsgálat szerint az ω-3-zsírsavak alkalmazása infarktus után javítja a szív teljesítményét és csökkenti a szívizom-károsodást.

A mediterrán étrend hatásait vizsgáló „PREvención con DIeta MEDiterránea” (PREDIMED) tanulmányt 2003-ban indították Spanyolországban. A most közölt eredmények alapján a korlátozás nélkül fogyasztott olivaolaj és olajos magvak nem hizlalnak, sőt kissé csökkentik a testsúlyt.

Egy régi minnesotai vizsgálat adatainak újabb, gondos értékelése azt mutatta, hogy vaj helyett kukoricaolaj alapú zsiradékok étrendbe iktatásával a koleszterinszint ugyan csökkenthető, de a kardiológiai kimenetel inkább romlik, mint javul.

A divertikulózisról kialakított és a szakmai köztudatban elterjedt számos dogma – így a rostszegény étrend meghatározó szerepe a patogenezisben, az antibiotikumok hatásossága a különböző klinikai formákban, a klasszi­kus diagnosztika, a műtéti eljárások indikációja, módja – megdőlni látszik. A betegség felosztása, terminológiája, kórisméje, kezelése mindezek kö­vetkeztében átalakulóban van.

Minél közelebb áll táplálkozásunk a mediterrán típushoz, annál inkább csökkenhet a koronária betegségek előfordulása és a kardiovaszkuláris kockázat, de ugyanígy kisebb lesz az iszkémiás stroke előfordulásának valószínűsége is.

A krónikus fájdalmakkal küzdő betegek sokféle táplálékkiegészítővel próbálkoznak, néha eredményesen, arról azonban igen kevés a tudásunk, hogy ezek milyen kölcsönhatásba lépnek egymással illetve a betegek által szedett gyógyszerekkel.

A transzzsír túlzott fogyasztása szívinfarktust, agyvérzést, hasi elhízást, meddőséget vagy akár daganatokat is okozhat és kimondottan káros hatással van a gyerekek fejlődésére, különösen az agy működésére.